A szerelem pokol, bár,
De én mégis kérem,
Egy nap alatt megbolondítottál,
S Tőled forr a vérem.
Elmondani nem tudom,
Hisz érzéketlenné váltam,
De Téged, tudom,
Szerethetlek bátran.

Bocsáss meg, ha nem megy,
De nehéz bíznom,
Mert rettegve éltem.
Próbálok talpraállni,
S sérelmeimen túllépni.
Érzem, nem fogom megbánni,
De segítened kell érezni...
Hisz elfelejtettem szeretni.
Gyűlölni oly könnyű...
De meglágyulni a szerelemtől, nem olyan egyszerű...

                                                       /2008.XI.26/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.