Remény

Minden jobb lesz érzem,
Hisz van még reményem.
Van kiút a bajból,
A folytogató, mindent elnyomó zajból.
Van fény, ami vezet,
És van ki szeret.
Nehéz ezt észrevenni,
De hidd el, megéri!

Zord télre jön vidám tavasz,
S én megtalálom majd a vigaszt!
Mindig van egy jel, egy személy,
Ki megmutatja, hogy van remény...
Van remény, s mindig lesz.
És mindig van valami, amit az ember élvez.
Engem ez éltet, ez vezet.
Na meg a mindent átjáró szeretet.
                                          /2008.II.12 (22:07)/

Ismét cseles volt az Élet…
Elém tárta azt, mitől félek.
Nekimentem, leküzdöttem.
Sikerült, hát örültem.
Mostantól segítek, ha tudok,
Nem pedig gyáván elbújok…
Mostantól minden más lesz!
Nem érdekel, más mit tesz!
Nem érdekel a múlt, csal a jelen, a jövő,
S a mindent legyőző, éltető erő.
A szeretet, melyet mások iránt érzek,
S a gyűlölet, miről már csak mesélek.

Új vér lüktet ereimben.
Új cél vezeti életem.
Új terveket szőttem,
S új dolgoknak örültem.
Járom az utam,
S tudom, örökké tart ez a futam.
De én vagyok  a befutó,
S ez a tudat baszott jó!
Ha kell félreállok, segítek,
Hogy aztán újra vezessek.
Így lesz ez mindig, és így is akarom,
Csak ez vezet mindig utamon…

                                        /2008.II.12. (22:23)/

  Amikor Peet elmondta, hogy nagyon kivan, írtam két verset, nem tudatosan neki,de akár neki is írhattam volna, ezért ezeket szeretném neki ajánlani

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.