Kora este decemberben,
Lámpafénynél sötét árnyat vetnek a fák.
Most te sétálsz mellettem,
S én érzem szívem gyorsuló ritmusát.
Csendesek az utcák,
Csendes a szívem is már,
Nem kiabál sikítva:
Valaki találjon végre rám!

Most te sétálsz mellettem,
Mert rám találtál,
S nekem repdes a szívem,
Hisz lelkembe fényt loptál.

                                /2008.XII.03./

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.